Elhelyezkedés
Németország Közép-Európa szívében helyezkedik el, északról az Északi-tengerrel, Dániával és a Balti-tengerrel, keletrõl Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal, délrõl Ausztriával és Svájccal, míg nyugatról Franciaországgal, Luxemburggal, Belgiummal és Hollandiával határos. Németország területe 356.957 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül a négyszerese. Németország fõvárosa Berlin.

Berlin
Mióta a XIII. században közrefogta a Spree folyót, startégiai fontossággal bír. Németország szíve. Csodás múzeumokkal, színházakkal, városi éttermeivel, éjszakai bárjaival sokféle szórakozási lehetõséget biztosít az ide látogatóknak.

München
Fontos látnivaló a Német Nemzeti Múzeum, ahol a világ legnagyobb tudományos és technológiai kiállítását láthatjuk. Az Angol Kert Európa egyik legnagyobb parkja. Kiránduljunk a hegyekben, ahol festõi falvakon sétálhatunk keresztül. A várostól északnyugatra találjuk a Dachau koncentrációs tábort. A sörfõzés hagyománya mintegy 600 évre tekint vissza a városban. Ez a tevékenység München életében - különösen a gasztronómiában - meghatározó. Hazánkban leginkább az Oktoberfest ismert, mint a sör ünnepe, holott a bajorok egész évben találnak alkalmat a habzó nedû tömeges fogyasztására.Gondoljunk csak a márciusi Starkbierzeit-re, a májusi Maybock vagy a nyáron megrendezésre kerülõ Biergartenzeit nevû fesztiválra. A sört minden esetben egyliteres korsókban szolgálják fel, hozzá sósperecet (Brezen), retket (Radi) és sült marhahúst baconnel (Leberkäs) kínálnak. Számítsunk arra, hogy a turisták az Oktoberfest idejére ellepik a várost, hogy közösen élvezzék az alkohol hatásait. Aki nem szeretne lekésni az idei "szezonzáró" mulatságot, annak a megfelelõ szálláshelyrõl is idõben (legkésõbb 1 hónappal indulás elõtt!) kell gondoskodnia. Van, akinek a város neve hallatán kizárólag a sör és a sörfesztivál jut eszébe, holott sok minden más is van itt: világszínvonalú múzeumok és fantasztikus paloták váltják egymást, és persze a belvárosban is hosszan lehet nézelodni. A Marienplatz, a Königsplatz, a Residenz vagy az Olympia Park mind számtalan érdekességet nyújt. München, szemben a közhiedelemmel, igazi multikulturális város, hiszen lakosainak egyötöde külföldi. Érdemes felfedezni!

Frankfurt am Main
a nyugati országrész pénzügyi és földrajzi központja. Látogassuk meg a Städel Múzeumot és a Modern Muvészet Múzeumát is. Zenei eseményekben is bõvelkedik a város.
Helyi specialitás az Ebbelwei, ami erõs almabor.
Egy órányira északra található Marburg, a bájos egyetemi város kávézóival és pub-jaival.

Heidelberg
Gótikus-reneszánsz vára csodálatos látványt nyújt. Olcsó szállást nehéz itt találni, és az étkezés is drága.

Lübeck
Németország legészakibb fekvésu városa. Mivel kissé távol fekszik, sokkal kevesebb a turista, mint délebbre. Óvárosa romantikus séták kitûnõ helyszíne. Itt könnyen találunk olcsó szállást és van néhány kevésbé drága étterem is. A marionett színházát kár lenne kihagyni. A Mária Templom harangja a bombázások idején leesett, s a lakosok otthagyták darabjait a következõ felirattal: " A háború és az erõszak ellen."

Éghajlat
Németország uralkodó éghajlata kontinentális, de óceáni hatások is érvényesülnek benne. A legmelegebb és a leghidegebb hónap átlagos középhõmérsékletének eltérése sehol sem haladja meg a 20°C-t. Az éves átlagos hõmérséklet 9°C, januárban 3°C, júniusban 18°C, a nyár szinten mindenhol hûvös és csapadékos. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600 milliméter, a legmagasabb az Alpokban és a Fekete-erdõ vidékén (1500-2000 milliméter).

Népességszám
A német lakosság száma 82.158.000 (2000), az átlagos éves változás az 1990-1995-ös idõszakban +0,6% volt. A német lakosság száma az Európai Unió teljes népességéhez viszonyítva annak kb. 21,7%-a, Németország az EU legnépesebb tagállama. A népsûrûségi adatok szerint egy négyzetkilométerre 230 fõ jut.
A népesség megközelítõleg 87%-a városokban él (1995). Berlinben 3.450.000 ember él.

Kapcsolatteremtés
A köszönés leggyakoribb formája a határozott kézfogás. A legtipikusabb kifejezések a Guten Tag! ("Jó napot!"), a Guten Abend! ("Jó estét!") és a Grüß Gott ("Isten köszöntsön téged!"), de az egyszerû Hallo ("Hello") is használatos. A keresztnevükön csak a családtagok és a közeli barátok szólítják egymást, egyébként a Herr ("Úr"), Frau ("Asszony"), Fräulein ("Kisasszony") és a vezetéknév kombinációját illik alkalmazni.
Más nyugat-európai nemzetekhez képest a németek formálisabbak. Meghívás nélkül soha nem illik meglátogatni valakit, a pontosság kiemelkedõen fontos, de negyedórás késés még nem illetlenség. A vacsorameghívást rendszerint virággal illik megköszönni, és meg szokás várni, amíg a vendéglátó kijelöli, hogy a vendég melyik helyre üljön. A borozók és a sörkertek rendkívül népszerûek melegebb idõben, télen sokan választják a bárokat és a kávézókat.

Étkezési szokások
A németek híresek arról, hogy szeretnek nehéz, jól átsütött húsból és krumpliból álló ételeket enni. A népszerûségi listán a sertést és a marhát a csirkehús követi. A sertéshúst régiónként máshogy készítik el, Frankfurt környékén káposztával együtt megfõzik, Vesztfáliában esetleg sonkával szolgálják fel. Az Északi-tenger környékén, például Hamburgban igen népszerû a hal is. Minden régiónak van rá jellemzõ wurst-ja, azaz kolbásza. A németek mindezek mellett szeretik a süteményeket is.
A tipikus német reggeli rendszerint könnyû, lekváros zsemlébõl és kávéból áll. A tipikus étkezés három fogásból áll: leves, fõétel, desszert. Tipikus könnyû vacsora az ún. Abendbrot: felvágottból, sajtból és salátából készített szendvicsek. A fõ étkezés korábban az ebéd volt, de a munka miatt ez egyre inkább az estére, 6 és 9 óra közé tevõdik át. A németek szeretik más nemzetek konyháit is, így sok olasz, kínai, francia és görög étterem van az országban.
A németek szintén híresek sörgyártásukról és sörfogyasztásukról, de szeretik nemzeti boraikat is.

Ünnepnapok
A Neujahr, azaz az Újév (január 1.) munkaszüneti nap Németországban. A katolikus böjt elõtti napokat sok helyen megünneplik, a Rajna vidékén a karnevál elsõ öt napját Weiberfastnacht-nak, azaz a "Nõk Karneváljának" hívják, ahol gyakran bizarr események történnek.
A Húsvét elõtti hét Németországban a Karwoche, azaz a Csendes Hét. Húsvét vasárnap a vallás, Húsvét hétfõ a család ünnepe.
Április 30-án ünneplik a Walpurgisnacht-ot, azaz a Walpurgis Éjt, amely Szent Walburga, a mágia ellen védelmet nyújtó szentrõl kapta a nevét. A hiedelem szerint ezen az estén boszorkányok repdesnek a levegõben, akiket az emberek lábasok ütögetésével és fáklyákkal igyekeztek elkergetni. Máglyákat ma is sok helyen gyújtanak.
Május 1-ét szakszervezeti rendezvények jellemzik. Az egyes régiókban eltérõek a vallási ünnepek, mint az Áldozócsütörtök vagy a Mindenszentek Napja.
A német újraegyesítés ünnepe október 3-án van. Egyes németek megünneplik október 30-át, Luther téziseinek a napját is. Luther 1517-ben ezen a napon szögelte ki 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyekben elítélte a római katolikus egyház egyes nézeteit és cselekedeteit.
Ugyancsak munkaszüneti nap minden november harmadik szerdája, ez az ún. Buss und Bettag. Karácsonykor az ajándékokat szent este (Heiliger Abend) adják át, a család december 25-én és 26-án is pihenhet.
Szent Szilveszter pápasága idején a római császár úgy döntött, hogy a kereszténység legyen a hivatalos vallás. Szent Szilveszter napját december 31-én partikkal és tûzijátékkal ünneplik, a hagyomány szerint szerencsét hoz, ha valaki ezen az éjszakán megérint egy disznót.