Június 9.: Németország-Costa Rica 4-2; Lengyelország-Ecuador 0-2 – értékel: Balog Zoltán:

- A világbajnokság nyitónapjának mérkőzésein a két európai gárdának szurkoltam - mondta Zoli. - Azt gondoltam, a németeknek igencsak feladja majd a leckét Costa Rica, a lengyelek ellenben sima győzelemmel kezdik meg vb-szereplésüket Ecuador ellen. Ehhez képest a házigazdák magabiztosan nyertek, míg a másik meccsen ecuadori siker született.

Ami a nyitómeccset illeti számomra nem Németország, jóval inkább Costa Rica teljesítménye okozott meglepetést - mégpedig negatívot. Négy évvel ezelőtt bátor támadójátékuk miatt nagyon szimpatikusnak tűnt számomra a costa ricai gárda, éppen emiatt hasonlót vártam tőlük a házigazdák ellen is. Igaz ugyan, hogy szereztek két gólt is, ehhez azonban a német védelem is kellett.

Meglehetősen instabilnak tűnt számomra a hátsó sor, nem véletlen, hogy Wanchopeék többször is mögéjük tudtak kerülni. Nagyon tetszett ellenben a gyönyörű találatot jegyző Lahm játéka, valamint Klose teljesítménye. Utóbbi két gólt is szerzett, egyiket fejjel, megerősítve ezzel, amit már eddig is tudhattunk róla, hogy viszonylag alacsony termete ellenére egészen kiemelkedő fejjátékkal bír.

Összességében a németek hozták a tőlük elvárhatót, azaz rakkolós játékakkal “behúzták” első meccsüket.

A lengyelek ellenben igen nehéz helyzetbe hozták magukat azzal, hogy kikaptak Ecuadortól. Talán a felkészülési mérkőzésük alapján (amelyet 3-0-ra nyertek), úgy vélték, nincs okuk aggodalomra, s így könnyelműben játszottak. Sokba kerülhet ez még nekik… Bár még két kör van hátra, úgy tűnik, a németek alighanem továbblépnek majd a csoportból, míg a lengyeleknek mindenképpen le kell győzniük Costa Ricát. Azonban nem feledkezhetünk meg Ecuadorról sem. Nem kizárt, hogy a nyitónap két vesztes csapata csomagolhat majd a csoportkörök után.

A nap gólja:
Philipp Lahm

A nap gólja:
Torsten Frings

Június 10.: Argentina-Elefántcsontpart 2-1; Anglia-Paraguay 1-0; Svédország-Trinidad és Tobago 0-0 – értékel: Kemenes Szabolcs.

- Mint a futballt szeretők, én is a TV előtt ülök, lehetőség szerint valamennyi mérkőzés alkalmával.

A vb második játéknapjának legjobb mérkőzését megítélésem szerint Argentína és Elefántcsontpart játszotta. A két gárdától izgalmas, látványos mérkőzésre lehetett számítani, és nem is kellett csalódnunk. Míg az argentin együttest többségében alacsony játékosok alkotják, az afrikaiak jóval atletikusabb felépítésűek; az egyik oldalon inkább a „fifika”, a másikon az erő dominál.

Mindez visszaköszönt a pályán látottakban is: ugyan az elefántcsontpartiaktól is láthattunk szép megmozdulásokat, az argentinoknál több a klasszis játékos, akik Drogbáékkal ellentétben nemcsak a helyzetek kidolgozásáig jutottak, hanem értékesítették is azokat. Mindebben nagy szerepe volt a kék-fehérek kapusának. Abbondanzierinek is, aki véleményem szerint a mezőny legjobbja volt.

Jellemző, hogy dél-amerikaiaknak két ziccerük volt, s két gólt is szereztek, az afrikaiak jóval többször veszélyeztettek, mégis pont nélkül maradtak. Ám éppen attól a végső győzelemre is esélyes egy csapat, hogy helyzeteit gólja váltja, előnyét pedig magabiztosan őrzi. Nem véletlen, hogy a kék-fehéreket a VB-cím egyik várományosának tartják, illetve tartom.

Anglia és Paraguay kevésbé szórakoztató összecsapást vívott egymással. Nem lehet azonban mindezt csakis az angolokon számon kérni, hiszen egy jó mérkőzéshez megfelelő ellenfél is kell… Márpedig a mérkőzés közben az volt az érzésem, mintha Paraguay azzal a mentalitással lépett volna pályára, hogy „igen, kijutottunk a vb-re, innentől már lesz, ami lesz”.

Vagyis mintha elkönyvelték volna önmagukat kiscsapatnak, amelynek az Angliához hasonló úgymond „nagyokkal” szemben nincs esélye, s így minden mindegy alapon játszanának. Az angolok pedig érthető módon a korán megszerzett előny birtokában annak megtartására törekedtek, és emiatt nem is lehet őket elmarasztalni: egy világbajnokságon egyértelműen az eredmény számít, és azt nem lehet megkockáztatni a látványosságért. Biztos vagyok benne, hogy az Anglia – Svédország mérkőzés jóval látványosabb lesz majd.

Mondom ezt annak ellenére is, hogy a svédek nagy meglepetésre képtelenek voltak legyőzni Trinidad és Tobagót, amely bátor játékával egyébként nagyon kellemes meglepetést okozott Előzetesen úgy véltem, inkább örömfutballt látunk majd Yorke-éktól: elutaznak Németországba, kiélvezik, hogy részt vehetnek a labdarúgás legnagyobb eseményén, s tudva, hogy a továbbjutásra meglehetősen csekély az esélyük, inkább arra törekednek majd, hogy látványos megmozdulásokkal hívják fel magukra a figyelmet.

Ehhez képest egy szervezett, nagy lelkesedéssel hajtó csapatot láthattunk, amelynek azonban azt gondolom, szerencsére is szüksége volt a pontszerzéshez. A svédek ugyanis annyit lőttek kapura, amennyit a tornán hátralévő mérkőzéseiken talán összesen nem lőnek majd, mégsem tudták bevenni Trinidad és Tobagó kapuját. Bevallom, örülök is ennek, hiszen a trinidad és tobagóiak számára úgy vélem, hatalmas dolog, hogy megszerezték első világbajnoki pontjukat, a svédekért pedig nem aggódom, továbblépnek ők ebből a csoportból.